2013. január 15., kedd

Büszke


A félmaraton hivatalosan a maratoni táv fele (21097,5 méter), de mint mindig, vannak kivételek. A Pécs-Harkány Országúti Futóverseny távja 25km, így részben téves a korábbi elnevezésem, miszerint félmaraton. Mégis azt mondom, maradjunk ennél, olyan jól hangzik, és ha már a 25 ezer méter amúgy is magában foglalja azt a hivatalos félmaratoni távot, akkor miért ne? J

A felkészülésem egyelőre edzőteremben zajlik, az idő rövidsége miatt nem merek megfázást kockáztatni a kinti futásommal. Addig, amíg nem jön el a minimum 10 fokos hőmérséklet (talán kicsit ez olyan lélektani határ is nálam), marad a futópadon való edzés.

Futópadon edzeni nem ugyanaz, főleg ha a célba vett verseny körülményeit nézzük, mint betonon futás, várhatóan hűvös idő és rengeteg emelkedő. Ellenben az edzőteremben ezek a körülmények ki vannak zárva. A futópad dőlésszögének állításával igyekszem emelkedőket is futni és közben fejben lejátszani, hogy épp a túronyi völgyből kapaszkodom felfele.

Felkészülésem első hete után büszkén jelentem, hogy a heti egy hosszabb futásomat letudtam, azt hiszem nem is akárhogyan. 20,4 km a teljesített táv, 2 óra alatt. 11km/h sebességgel futottam nagyrészt, leszámítva a táv első és utolsó pár száz méterét, amikor lassítottam, hogy a pulzusom is örüljön és a gép se dobjon le.

Talán nem lesz gond március 3-án. 


2013. január 14., hétfő

i-re a pont


A sport, életem állandó szereplője. Hol intenzívebben, hol csak a háttérben megbújva. Szüleim különböző sportfoglalkozásokra írattak gyerekkoromban, olimpikon azonban egyik sportágban sem lettem. Mégis jelenlegi életmódomat alapozták meg vele.

Atléta lettem. Futottam, ugrottam, gyalogoltam, klub tag lettem, versenyeztem, majd abba hagytam. A klub megszűnt, a csapat szétszéledt, a sport ritkán űzött hobbivá vált. Majd jött egy kis kitérő után a sugallat és a pályamódosítás, végül testnevelő tanár lettem.

A diploma a polcra, a tanultak a fejbe, a sport a szívembe került. Ma a SPORT a futás. A lábamra egy cipő került, életem futócipője és nem tudom levenni. Visz magával, utat mutat, mind a mozgás alatt, mind az életben. És így került fel az i-re a pont.

2013. március 3, a dátum, ami jelenleg diktálja az ütemet. Gréti ezen a napon is felveszi a „nyúlcipőt” és tervei szerint lefutja a félmaratont. Mindig is izgatott a dolog, évről évre láttam a lelkes futókat a Pécs-Harkány táv lefutásának eltökélt szándékával, hiszen a házunk előtt futottak a sportemberek. Úgy érzem eljött az idő és integetek Anyunak és Apunak egyet az útról, a tömegből, már résztvevőként.

Blogom indulásában ez a kihívás nagy szerepet játszik. Életem főszereplője jelenleg a félmaraton, azonban a futás és az egészséges életmód iránti elkötelezettségem mindig fontos szereplője lesz történetemnek. Szóval kis webnaplóm március 3-án nem áll le, fut tovább, kiegészülve másik szerelmemmel, a desszertekkel.  Mert nem csak futni, de sütni és finomat enni jó!

Az oldalt elsősorban fő inspirálóimnak ajánlom a húgomnak és a barátnőimnek, Eszternek és Titinek, valamint Anyunak, Apunak és nővéremnek. Külön köszönet Horváth Dorkának. 
http://horvathdorka.blogspot.hu/

2013. január 13., vasárnap

Desszert, sport szerelem


Életem főszereplői. Különös imádatom a desszertek és a sport iránt, egy helyen említve.
Két hobbi, egy tökéletesen harmonikus állapotban.